Csodás pálya, szuper csapat! A Törökbálinti FC edzésén jártunk!

Írta: Pestifoci.hu

 

„Földtől eloldja az eget
a hajnal s tiszta, lágy szavára
a bogarak, a gyerekek
kipörögnek a napvilágra;
a levegőben semmi pára,
a csilló könnyűség lebeg!
Az éjjel rászálltak a fákra,
mint kis lepkék, a levelek.”

/József Attila: Eszmélet (részlet)/

   Amikor egy labdarúgó pályára lép, lehet az edzés, vagy meccs, valami megváltozik a lelkületében. Elkezd oldódni a stressz, felejtődik a napi munka, az otthoni gondok, és egy új nap kezdődik el, mindegy, hogy 11-et, vagy éppen 18:30-at mutat az óra. Új lehetőség az élmények begyűjtésére, például csodás passzt adni a társamnak, gólt lőni 20-ról, 30-ról, közelről vagy menteni az utolsó pillanatban.

   Ha mindezekhez egy csodás nyugtató környezet és egy vidám csapat is társul, akkor ez az érzés, ami amúgy betonpályán is megvan, egy tökéletes harmóniában jön létre.

   A Törökbálinti FC edzésén jártunk, ahol minden előbb említett feltétel adott, aki járt már itt, az soha többé nem felejti, festői környezetben fekszik az a szép zöld gyep.

 

A Törökbálinti FC 1994-ben alakult, olyan labdarúgást kedvelő fiatalok számára, akik a Törökbálinti Torna Clubba nem férnek be, de szeretnének szervezett körülmények között játszani.

A csapat 1999-ben bajnokságot nyert a BLSZ4-ben, és egy évvel később egy osztállyal feljebb  is. A BLSZ2-ben 3 évig szerepelt a klub, majd egy rosszul sikerült szezon után 2004-ben ismét a 3. vonalban találta magát a társaság.

2009-ben sok új játékos érkezett a klubhoz, és ez a csapat fellendülésével járt együtt,mert a 2009/10-es sorozat végén a veretlenül bajnokságot nyerő FFC mögött a második helyen végzett, és ezzel ismét egy osztályt előre lépett a Törökbálint.

A BLSZ2-ben is csodálatosan szerepelt a csapat, és a 3. helyen végzett az egyre jobban összeérő társaság. A 2011-12 szezonban titkon a BLSZ1-be való feljutást tűzte ki célul a TFC, de végül a negyedik hellyel kellett beérniük, ami a bajnokságok átszervezése folytán azt jelentette, hogy ismét a BLSZ3-ra készülhettek.

 

   Itt tartunk most. A csapat ismét az élmezőnyben a BLSZ3. 2. csoportjának legjobbjai közé tartozik és a bajnokság egyik esélyese, ahhoz, hogy ne csak favoritok legyenek, hanem bajnokok is, ahhoz szinte mindig nyerniük kell, ami az utóbbi időben sikerült is nekik.

Ilyen izgalmas időszakban is megengedték, hogy a Pesti Foci főszerkesztője, Szőnyi Gábor, azaz jómagam részt vegyek a Közgáz elleni mérkőzés előtti edzésen, kevéssel a bajnokság vége előtt.

 

   Jó hangulatban kezdődött a tréning, a poénok jöttek balról-jobbról, párhuzamban az erdőből kihallatszó tücsökciripeléssel. Együtt tettük a dolgunk a természettel.

Az edzést Horváth Ferenc tartotta, aki Kiss János kapussal együtt irányítja a csapatot.

A pörgős bemelegítés alatt mindenki bemozgatta magát, nyújtás majd a labdatartás gyakorlása következett egyérintőben, ahogy azt komolyabb csapatoknál alapból érdemes.

A labda jól pörgött, semmi lazulást nem lehetett tapasztalni, persze én néha alibiztem kicsit, de szerencsére mindenki a labdára figyelt, csak azért pihentem, hogy tudjak figyelni.

 

   Ezután a beadásokat és a lövéseket gyakoroltuk a csapattal, a két kapus dőlt jobbra-balra, ugráltak, mint a vadnyulak a hátuk mögött lévő erdőben.

   Mindenki szívesen végzett el minden gyakorlatot, a rosszkedv ismeretlen fogalom volt a TFC edzésén.

Egymás közötti játék következett, amely során látszódott, hogy a Törökbálint nem a "rúgd és fuss" taktikát alkalmazza a meccseken, mert hiába volt szabad a tánc, a foci egy, két, maximum három érintőben zajlott, persze, ha indokolt volt mentek a cselek is.

 

   A játékban az én csapatom veszített egy góllal, ami számomra nem volt meglepő, egy kicsit elfáradtam az edzés végére, néha megálltam egy fél percre kémlelni alkalmi csapattársaim mozgását.

A csapat még játszott volna, de Horváth Ferenc edző szigorú volt és másfél óra után lefújta az edzést.

Bevallom őszintén fáradtság ide vagy oda, én is játszottam volna még, mert egy nagyon szimpatikus, törekvő társaságot ismertem meg a Törökbálinti FC-ben, akik között élmény volt a labdarúgás.

 

   A csapatról még annyit, hogy a rutinosabbak és a fiatalok megoszlása jó, minőségi futballistákból áll a csapat, mindenki sikerre éhes, ez pedig nagyon fontos.

 

Az edzésen részt vett: Kapusok: Magyar Viktor , Kiss János  Hátvédek: Kiss Krisztián, Lakatos Roland , Petőfi Sándor , Horváth Ferenc , Juhász Sándor , Sárdi János  Középpályások: Aranyi Dániel , Bodnár Gergő , Gonda Imre , Fehér Gábor , Pénzes Zoltán  Csatárok: Deme Gábor , Hegedűs János

 

 

A PestiFoci.hu köszöni a Törökbálinti FC-nek a részvételt, élmény volt a főváros környéki pályák egyik legszebbikén játszani, egy jó kis csapatban.

Kategória:

Ez az oldal a jobb böngészési élmény elérése érdekében cookie-kat (süti) használ. Az oldal további böngészésével, illetve az "Elfogad" gomb megnyomásával hozzájárul a cookie-k használatához.